Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ez szó szerint azt jelenti, hogy amikor a lélek (amelyet a Szoláris Korong szimbolizál),

az elme és a fejben lévő fény egyetlen egységet képez, akkor a szoláris Angyal

alkotó ereje a három világban kifejezésre tud jutni és létre tud hozni egy formát,

amelyen keresztül a maga energiája cselekvően tud megnyilvánulni. A Holdkorong

szimbolikus kifejezés a plexus solaris központra, amelynek végül két dolgot kell elvégezni:

1. Az alsó két erőközpont energiáit vegyíteni és összeolvasztani, valamint

2. felemelni ezeket az összeolvasztott energiákat és ily módon, vegyítve a

többi, magasabb központok energiáival, elérni a fejet.

A fentiek mind egy tanítást és elméletet testesítenek meg. Ezt ki kell töltenie a jelölt

gyakorlati tapasztalatainak és kísérleteinek, valamint tudatos tevékenységének.

Szeretnék még rámutatni annak a szolgálatnak a természetére, amelyre az emberiség

egésze rendelve van a fejlődés általános tervében. Az általunk vizsgált szabály

nem csak az egyes emberre érvényes, hanem a természet negyedik világának eleve

elrendelt tevékenységére is.

Meditációja, önfegyelmezése és szolgálata révén az ember a három világot megvilágító

sugárzó fénnyé válik, azzá a fényponttá, amely az elmúlt korokban az ő egyéniesülésének idején villant létbe. Ennek a visszatükröződését találjuk meg a fejben

lévő fényben. Így kiépült az együttműködés, amely nemcsak hogy megengedi a

rezgések egyidejűségét, hanem a kisugárzást és a mágneses erők kimutatását is, és

lehetővé teszi ezek felismerését az ember közvetlen környezetének három világában.

Így van ez az emberi világgal. Amint annak megvilágítottsága növekszik, amint

fénye egyre hatékonyabban izzik, hatása az ember alatti világokra az egyéni lélekével,

az ember tükörképével analóg, annak hatásával az emberre a fizikai

testetöltésben. Azt mondtam, hogy analóg mint előidéző erő, jóllehet hatásuk eredményét

illetően nincs közük egymáshoz. Jól jegyezzük meg ezt a különbséget. Az

emberiség makrokozmikus az ember alatti tudatállapotokhoz képest, és erre H.P.

Blavatsky helyesen mutatott rá. Ezekre az alacsonyabb rendű és materiálisabb állapotokra

gyakorolt hatás alapvetően négyszeres.

1. Ösztönzi a szellemi aspektust, ami mint a forma lelke fejeződik ki, mint például

egy ásvány, egy virág vagy egy állat alakja. Az energia pozitív aspektusa

mindezekben a formákban fel fog erősödni, sugárzást hoz létre például egyre

erősödően az ásványvilágban. Ebben utalás van a folyamat természetére, ami

megszabja saját létezésünk idejét a bolygón, sőt mi több, a naprendszerét. A

növényvilágban a hatás az egyre növekvő szépségben és változatosságban nyilvánul meg, valamint az új fajták kialakulásában, amelynek célját a még be

nem avatottaknak lehetetlen megmagyarázni. Tápláló formák létrehozatala lesz

az egyik eredmény, ami az alacsonyabb rendű dévák és angyalok szükségleteit

fogja szolgálni.

Az állatvilágban a hatás a fájdalom és szenvedés megszüntetője lesz és

visszatérés az Édenkert ideális körülményeihez. Ha az ember lélekként

működik, akkor gyógyít; serkent és éltet; áthozza az univerzum szellemi erőit és

minden ártó sugárzás és romboló erő az emberi világban talál gátjára. A rossz és

annak hatásai nagyrészt az emberiségtől mint működési csatornától függenek.

Az emberiség feladata, hogy átalakítsa és kezelje az erőket. Ez korai és tudatlan

fokon romboló és ártó eredményekkel jár. Később, amikor az ember a lélek

befolyása alá kerül, az erőt helyesen és bölcsen és jó eredményekkel fogja

kezelni. Való igaz az, hogy „a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak

megjelenését”.

2. A fény hordozása. Az emberiség a bolygó fényhordozója, átadja, ezoterikus

értelemben, a tudás, a bölcsesség és a megértés fényét. A fénynek ez a három

aspektusa hordozza a lélek minden formája számára a lelki energiák három

aspektusát, az anima mundi, a világlélek segítségével. Fizikai értelemben szólva ezt fel lehet fogni, ha felmérjük a különbséget a bolygónk kivilágításában a mai

és az ötszáz évvel ezelőtti kor között, – ragyogóan kivilágított városaink és

vidékeink, amelyek világos útjaikkal és házaikkal bevilágítják az éjszakát,

repülőtereink, amelyeket fényszórók és fénylő gömbökkel szórt egész mezők

rajzolnak körül, óceánjaink teleszórva kivilágított hajókkal, és az egyre több

repülőgép, amelyek kivilágítva szelik az eget.

Mindez nem más, mint az ember növekvő megvilágosodása. A fény tudás

aspektusa hozta ezeket létre. Ki mondja meg, mi következik majd akkor, amikor

a bölcsesség aspektus válik uralkodóvá? Amikor mindezt a megértés forrasztja

össze, akkor majd a lélek fogja irányítani mindhárom világot, és a természet

mindegyik világát.

3. Az energia átadása. Ennek a jelentőségéhez a kulcsot – ámbár a megértése még

nem fog sikerülni – úgy lehet megragadni mint egy fogalmat annak a

felismeréséhez, hogy az emberek világa a három ember alatti világ felett

tevékenykedik és azokra hat. A lefelé mutató szellemi Háromszög és a felfelé

törő anyagi Háromszög pontról pontra az emberiségben találkozik, amikor az

egyensúlyt meg lehet találni. A világ reménye az ember teljesítményében és szellemiesülésében van. Az emberiség maga a világ Megváltója, és ennek

minden világ-Megváltó csupán szimbóluma és biztosítéka.

4. A déva- vagy angyalfejlődés és az emberi fejlődés összekeverése. Ez olyan

titok, amely csak akkor oldódik meg, ha az ember a maga szoláris Angyalának

tudatáig érkezik, hogy felfedezze, hogy az maga is csak az élet egyik formája,

aki ha feladatát elvégezte, maga mögött hagyható. Az angyal- vagy dévafejlődés

a nagy erővonalak egyike, amely bennefoglaltatik az isteni megnyilvánulásban

és a szoláris Angyalok a Titkos Tanítás és Az Értekezés a Kozmikus Tűzről

Agnisvattái – a maguk formai aspektusát illetően – ehhez a vonalhoz tartoznak.

Így az emberiség szolgálatot teljesít; és a szolgálat tudatos vállalásának kialakulásában

és a terv kidolgozásában játszott egyéni szerep tudatos megértésében való növekedésben,

valamint a személyiségnek a lélek alá rendelésében fog az emberiség

következetes haladást elérni, aminek végcélja a világ szolgálata.

Hadd mondjak itt néhány szót, hogy ezt az összegezést gyakorlati céllá tegyem az

életetekben. Ártó mágneses körülmények, mint az ember által rosszul kezelt erőknek

az eredménye, okozzák a sok rosszat a világban körülöttünk, az ember alatti három világot is beleértve. Mi egyénenként hogyan tudnánk ezen változtatni? A nem-ártás,

az Ártalmatlanság kifejlesztésével saját magunkban.

Éppen ezért tanulmányozzátok saját magatokat ebből a szempontból. Tanulmányozzátok

a napi dolgaitokat és szavaitokat, meg a gondolataitokat úgy, hogy azok

teljesen ártalmatlanná váljanak. Szánjátok rá magatokat, hogy olyan gondolatokkal

forduljatok magatok és mások felé, amelyek építőek és pozitívak és ezért hatásukban

nem ártóak. Tanulmányozzátok érzelmi hatásaitokat másokra, úgy, hogy se viselkedésetekkel,

se rossz kedvetekkel, se érzelmi reakciótokkal ne árthassatok felebarátotoknak.

Ebben az összefüggésben emlékezzetek arra, hogy buzgó szellemi

törekvéseitek és lelkesedéseitek nem a megfelelő helyen és nem megfelelően irányítva

igen könnyen megbánthatják felebarátaitokat. Így hát ne csak a rossz szándékaitokra

figyeljetek, hanem erényeitek alkalmazására is.

Ha az ártalmatlanság lesz életetek alaphangja, akkor többet tettetek a megfelelő

harmonikus körülmények megteremtéséért személyiségeteken belül, mint akárhány

fegyelmezéssel bármely más vonalon. A drasztikus tisztogatás, amit az ártalmatlanság

elérése érdekében rendeztek, sokat fog tenni rossz tudatállapototok megszüntetéséért.

Lássatok tehát neki és vigyétek be ezt a gondolatot esti számadásaitokba.

Mindenkit arra szeretnék ösztönözni, aki ezeket az oldalakat olvassa, hogy szellemi

életében nyisson tiszta lapot. Azt mondom, felejtsen el minden korábbi eredményt,

legyen buzgó, és összpontosítson a Tervre.

A csoportmegismerésben eddigre bizonyára sikerült már némi haladást elérni, és

az elkülönülő én már kevesebb figyelmet von el. Kétségtelenül nagyobb hittel látja az

egyén a Jó Törvényét, amely minden teremtményt a végső tökéletesség fel vezet, és e

látás segítségével szert tesz arra a képességre, hogy az egyéni átélések problémáiról

elfordítsa a szemét, hogy figyelmét az ‘egész’ érdekében elvégzendő feladatokra rögzíthesse.

Ez a célkitűzés és a végcél. Az adeptusok hierarchiájának vezetése alatt

végzett minden munka alapvető lényege a látókör szélessége, a széleskörű megértés

és a táguló horizont. Az élet egységtudatának megszilárdulása és minden teremtmény

alapvető egységének felismerése valamennyire kialakult kell hogy legyen, mielőtt az

emberre bizonyos ismereteket rábíznak és rábízzák a Hatalom Szavait, valamint

azoknak az erőknek a kezelését, amelyek a szubjektív valóságnak külső megjelenést

adnak.

Éppen ezért ez alkalommal én mondom nektek, – én, egy idősebb és talán tapasztaltabb

tanítvány, és az Úr hatalmas szőlőjének egy régebbi munkása – gyakoroljátok

az ártalmatlanságot örömmel és megértéssel, mert az (ha igaz módon valósítják meg)

minden korlát lerombolója. A másoknak ártás önzésen alapszik és egocentrikus ma gatartáson. Olyan erőknek fitogtatása, amelyek erőszakossághoz, az én felnagyításához

és önelégültséghez vezetnek. Az ártalmatlanság egy olyan embernek a megnyilvánulása,

aki mindenhol feltalálja önmagát, aki tudatos lélekként él, akinek a

természete a szeretet, akinek módszere a befogadás, akinek számára minden forma

azonos abban, hogy elsötétíti és elrejti a fényt, és hogy csak külsődleges megjelenései

az egyetlen Végtelen Lénynek. Ez a megértés, hadd emlékeztessek rá, a felebarát

szükségének igaz megértésében fog megnyilvánulni, érzelgősségtől és megalkuvástól

mentesen. A nyelvnek ahhoz a hallgatásához fog elvezetni, amely az elkülönült énre

való utalás nélküliségből nő ki. Létre fogja hozni a valódi szükség azonnali kielégítését,

ami a Nagyokat jellemzi, akik (a külső látszat alá hatolva) látják azokat a belső

okokat, amelyek létrehozzák a külső világban megjelent körülményeket, és így a bölcsességnek

erről a szintjéről valódi segítség és irányítás kapható. Az ártalmatlanság

az életben óvatosságot jelent az ítélkezésben, szűkszavúságot a beszédben, a heves

cselekedetektől való tartózkodás képességét és a nem bíráló szellem megnyilvánulását.

Így szabad utat kapnak az igazi szeretet erői, és azok a szellemi energiák, amelyek

a személyiséget éltetik és következetesen a helyes cselekvéshez vezetnek.

Legyen tehát az erőszakmentesség életed alaphangja. Az esti számvetésnek teljesen

erre a vonalra kell ráállni; osszuk a számvetést három részre és fontoljuk meg:

1. Az ártalmatlanságot a gondolkodásban. Ez elsősorban a beszéd ellenőrzését

fogja eredményezni.

2. Az ártalmatlanságot az érzelmi reakciókban. Ez úgy fog megnyilvánulni, hogy a

lélek szeretet aspektusának csatornájává válunk.

3. Az ártalmatlanságot a cselekedetekben. Ez egyensúlyt, a cselekedetekben való

jártasságot és az alkotó akarat felszabadulását fogja eredményezni.