Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Könyv a Belépésről és az Elmenetelről

 

Könyv a belépésről

 

Ez a könyv a belépésről szól, a Föld feletti Hét Zónába, melyek a kaldeikusok előtt ismertek voltak és a régi

fajok előtt is, akik megelőzték őket UR elveszett templomában. Tudd, hogy ezeket a zónákat égi szellemek vezetik,

és hogy a fel nem osztott sivatagokat határoló országokon való átkelést követelhetik a paptól. Tudd. ha

átkelsz a szférák tengerén, ő hátra kell hogy hagyja őrzőjét, hogy őrködhessen teste és tulajdona felett, hogy észrevétlenül

ne ölhessék meg és a csillagok közötti sötét tereken keresztül vándoroljon az örökkévalóságon át,

vagy nehogy elnyelje az ádáz IGIGI, akik azon túl lakoznak.

Tudd, hogy a fény létrájának fokait a maguk helyén barmikor lángra kell lobbantanod, és hogy az előírt módon

he kell lépned a kapukon, ahogy ezt a szerződés is tartalmazza; különben biztosan elveszel.

Tudd, hogy egy Hold időtartamáig tisztának kell maradnod az első fokba való belépéskor, egy holdnyit az

első és a második, és a második és a harmadik között, és így tovább. Távul kell tartanod magad, hogy magvadat

bármilyen módon ugyanebben az időszakban kiengedd, de tisztelned kell ISHTAR templomában, feltéve, hogy

nem veszíted el Esszenciádat. Ez egy nagy titok, melyet nem fedhetek fel előtted.

A tisztulás hónapja alatt minden nap meg kell idézned istenedet a hajnalpír fényében, az istennődet alkonyatkor.

Hívnod kell őrödet és tájékoztatást kell adnod neki kötelezettségeiről időben és helyen, hogy szolgálhasson

neked, és minden irányból megvédhessen egy lángoló karddal.

Az útra való ruhád legyen szép, tiszta és egyszerű, de minden lépéshez és fokhoz mért. Magaddal kell vinned

annak a foknak a pecsétjét, amelyen éppen jársz, mely a hozzá tartozó csillagé.

Elő kell készítened egy észak felé fordított oltárt, amelyen istenségeid szobrai vagy néhány megfelelő kép, egy

tál az adományoknak és egy szenes serpenyő áll. A földre a lépésnek megfelelő kaput kell rajzolni. Ha az ég fölötted

van, annál jobb. Ha fedél van a fejed felett, úgy az legyen mentes mindenféle lógó dísztől. Még egy lámpa

se legyen feletted a megidézés munkáin kívül, melyről máshelyütt lesz szó (ha az istenek adnak még nekem

időt!). Az egyetlen fény a talajon lévő négy lámpásból jöhet csak, a föld négy kapujából: az északinál egy lámpás,

a keletinél egy lámpás, a délinél egy lámpás és a nyugatinál egy lámpás. A bennük lévő olaj legyen tiszta és szagtalan

vagy kellemes illatú. A szenes serpenyőből áradó illat is legyen kellemes vagy a csillaghoz alkalmas - országod

szokása szerint.

Itt következik a Hét Kapu:

Az  első kapu, NANNA-é, akit SIN-nek neveznek

 

A második kapu, NEBO

 

A harmadik kapu, INANNA-é, akit ISTAR-nak neveznek

 

A negyedik kapu, SHAMMASH-é akit UDDU-nak neveznek

 

Az ötödik kapu NERGAL-é:

 

A hatodik kapu MARDUK ÚR

 

A hetedik kapu, NINIB-é: akit ADAR-nak neveznek

 

Könyv az elmenetelről

 

A haladás rituáléjának az itt leírt formulát kell követnie: először figyelned kell a tisztulás Holdját. Erre az időre

hét napig nem vehetsz magadhoz húst az utolsó Hold előtt, és három napig az utolsó Hold előtt nem ehetsz

semmit csak édes vizet ihatsz. Az utolsó három napon isteneden és istennődön kívül a három Nagy Öreghez -

ANU, ENLIL és ENKI - a számukra meghatározott fogadalmakkal kell szólnod. ANU száma a hatvanas, a

Tökéletes Szám, mert az az ég atyja. ENLIL száma az ötvenes, és ő a szél atyja. ENKI száma a negyvenes, egy

kitűnő szám, és ő az atyánk, mindazoké, akik ezen elfelejtett ösvényeken járnak és ismeretlen földön vándorolnak,

sivatagok között, Azonei félelmetes szörnyei között.

Másodszor, az elhagyás éjszakáján, melynek a Hold tizenharmadik éjszakájának kell lenni, miután megkezdted

az előző tizenhárom éjszakát, félénken és rémülettel kell közeledned a kapuhoz. Templomodból kiűzetett az

erdőig. Meg kell gyújtanod a tüzet, és a tűz istenének hívásával esküdnöd és a tömjént rátenned. Áldozatot kell

bemutatnod az isteneknek az oltáron.

Harmadszor, meg kell gyújtanod a négy lámpást, a lángoló szenes serpenyő tüzével és el kell ismételned e

négy őrtorony esküjét a megfelelő helyen, és hívnod kell a csillagot.

Negyedszer, el kell ismételned az Őrszemek esküjét és be kell szúrnod a földbe a kardot az őrhelyen; nem

szabad azt megérintened, amíg el nem jön a meghatározott idő a hely elhagyására...

Ötödször, a jobb kezedbe kell venned a csillag pecsétjét és halkan suttogni a nevét.

Hatodszor, hangosan és tiszta hangon el kell ismételned az elhagyás esküjét, ha megkerülöd a kaput, északon

kezdve kelet felé mész, azután délre és nyugatra; az alkalmak száma, amikor mész, megegyezik a csillag különleges

számával.

Hetedszer, vissza kell térned kapud centrumához az oltárod elé, és e pillanatban a földre kell magad vetned

vagy balra, vagy jobbra nézve, hogy mozog-e ott valami, mert ezek a varázslatos elfoglaltságok sokféle kísértő

démont csalogatnak a kapukhoz; de mégis nézz a levegőbe az oltár fölé, ahol egyszerre megpillantod kinyílni a

kaput és a szférák szellemkövetét, aki téged tiszta hangon üdvözöl és nevet ad neked, melyre emlékezned kell,

mert ez a te kapun történő átkelésednek neve, melyet mindenkor ha átkelsz, használnod kell.

Ha beléptél az első kapun és megkaptad a nevet, visszaesel majd templomod földjére. Az, amely a kapud körül

mozgott a földön, el fog tűnni. Mondd el köszönetedet az isteneknek az oltárodon, sújts az őrszem kardja

felé, hogy mehet és mondd el  INANNA esküjét, amely elmondja, hogyan hódította meg az alvilág birodalmát

és igázta le KUTULU-t. Ezzel minden Idimmu eltűnik, és szabad leszel, elhagyhatod a kaput és kiolthatod a

tüzet.

Nem hívhatod NANNA-t, amíg nem keltél át NANNA kapuján. Nem hívhatod NEBO-t, amíg nem keltél

át a kapuján. Ugyanez érvényes a többi kapura is. Ha feljutottál a fény létrájának határáig, megszerzed a szférák

fölötti tudást és hatalmat. Ez ugyan nem ad hatalmat neked ABSU felett; ezt a leereszkedés rituáléja útján követelik

meg. Ezt a rituálét a hónap tizenötödik napja utáni tizenötödik napon fogod elvégezni, ha megesküdtél

MARDUK kapujának kinyitására. Mert MARDUK megölte az ördögöket és INANNA-t, a tizenöt istennőjét,

meghódította az alvilágot, ahol még laknak közülük. Ez egy nagyon veszélyes rítus és minden ember elvégezheti,

akinek megvannak a formulái, függetlenül attól, átlépte-e az előző kapukat; csak ha jól ki van oktatva, és átkelt

MARDUK kapuján, inkább, minthogy tovább merészkedett volna a szakadékba.

Ezen okból eddig csak kevesek nyitották ki ADAR kapujait és beszéltek a Szarvas Istenhez, aki ott uralkodik

és nekromancia és a halált meggyorsító varázsigék munkálkodásaira vonatkozó mindenféle bölcsességet ad.

Csak ha megmutattad hatalmadat Maskim és Rabisu felett, akkor merészkedj csak tovább IGIGI országába; és

ezen okból kötötték azt a szerződést, azt a paktumot, hogy senki ne lehessen biztos az elsüllyedt halottak völ􀁄

12 􀁅

gyén történő átkelésben, ha csak nem emelkedett fel MARDUK-hoz; az ADAR-on kívüli kapukat is be kell

törni, ha csak nem látták az őrült isten jelét, és nem érezték a pokoli királynő száguldását.

Az öregek ellen csak védekezni lehet. Csak egy őrült remélheti, hogy hatalma lehet felettük, akik a Külső Terekben

laknak, mert hatalmuk ismeretlen, és megszámlálhatatlanok hordáik, és minden nappal több félelmet

szülnek, mint amennyit egy ember szelleme felfoghat, ők, kiknek pillantását alig lehet elviselni. Volt olyan időszak,

amikor a kifelé vezető kapu túl sokáig állt nyitva, és tanúja lettem a félelemnek, ahogy az ránk tört, melyről

szavakat nem lehet szólni, és még írni róla is csak zavart okoz. Az öregek, akik a Belső Világba szöktek, egy

nagyhatalmú mágus erejével lettek visszakényszerítve a kapun keresztül, de a sziget településeiben és törzseiben

esett nagy veszteség árán. Sok bárányt öltek meg természetellenes módon és sokat elnyeltek, és sok beduint

megbolondítottak, mert a szellem azt fogja fel, amit mutatnak neki; de az öregeknek pillantása az ember szokásos

érzékszervei számára szentségtörés, mert ők egy olyan világból jönnek, amely nem éppen nyomorék, és létezésük

nem természetes a maguk formáiban és fájdalmas a szemben és a szellemben, miáltal fenyegetve van a

lélek, és elszakad a testtől. És ezen okból kerülhet a test a félelmetes Utukku Xul tulajdonába, aki ott lakik addig,

amíg a pap vissza nem kergeti őt oda, ahonnan jött és a szokványos emberi lélek visszatérhet egykori szomszédságába.

Azután vannak még ALLU-k, félelmetes, százarcú démonok, akik a rablás isteneinek küldöttei, és rágják az

emberek csontjait. És sok más is van még, és nem ez az alkalmas hely, hogy megemlítsük őket, hacsak azért

nem, hogy óvjuk a külvilág örege utáni vágytól a papot, mikor még nem ura azoknak az erőknek, amelyek belül

vannak. Csak ha elérte ADAR-t, tarthatja magát a pap a szférák síkjai mesterének és képesnek arra, hogy megbirkózzon

az öreg istenekkel. Csak ha a halálnak is szemébe nézett, tudja a pap előhívni és ellenőrizni a halál

sötéten elfüggönyözött csarnokának lakóit. Azután remélheti, hogy a kapu félelem nélkül és az embert megölő

szellemtől való rettegés nélkül kinyílik.

Azután remélheti, hogy hatalma lesz a szellemet és testet kínzó démonok felett, akik a hajat húzzák, a kezek

felé kapkodnak és rossz neveket kiáltanak az éjjel levegőjébe.

Mert amely a széllel jön, azt csak az ölheti meg, aki ismeri a szelet; és amely a tengeren jön, csak az ölheti meg,

aki a vizeket ismeri. Így van ez megírva az Ősi Szerződésben.